"Más példázatot is mondott nékik: Hasonlatos a mennyeknek országa a kovászhoz, a melyet vévén az asszony, három mércze lisztbe elegyíte, mígnem az egész megkele (Máté 13,33)." Krisztus mindig érdekes példázatokat használt. Ehhez hasonlóan a hegyi beszédben Krisztus hasonlítja a hívőket a sóhoz, mely ízesíti a világot, aláhúzva azt, hogy igazi keresztények (nem csak a papíron lévők) nagyon kevesen lesznak a világban, de fontos hatással lesznek a az egész világra. Só nélkül nincs íze semminek. Csak egy pici kovász kell a kenyérben, de feldagasztja négyszer akkorára, mint amekkora volt. Keresztény hivatottságunk, hogy jobbá tegyük a világot. Könnyebb és szebb a körülöttünk élőknek az élete mimiattunk? Adunk a szegényeknek? Részt veszünk a közösségben vagy a kormányban? Megosztjuk az evangéliumot másokkal? Gyakran azzal foglalkozunk, hogy mi szabad és mi nem, hogy élhetünk mimagunk boldogabban; ezek mind jók, de elhomályosítják Jézus igazi üzenetét: Mások segítségéban rejlik a boldogság. Meg kell változtatnunk a világot, nem csak saját magunkat. Magunkkal kell kezdenünk, persze, de ezt leginkább úgy vissük végbe, hogy másokon segítünk. A világ meg is változik, szerintem. A jó és a rossz közti különbség egyre nő és a konkoly elválasztódik a búzától. A mi dolgunk az, hogy minnél több embert hozzunk a jóhoz.
Subscribe to:
Post Comments (Atom)

No comments:
Post a Comment